A Tourette-szindróma egy idegrendszeri fejlődési zavar, amelynek viselkedéses tünetei a motoros és vokális tikek, neurális hátterét tekintve pedig a kortiko-bazális ganglion-thalamo-kortikális hálózatokhoz köthető. E hálózatok fontos szerepet kapnak a procedurális tanulásban, a szokások és készségek elsajátításában is. Továbbá, a tikek és szokások fenomenológiailag is hasonlók, a tikek leírhatók túltanult szokásokként is. Ezek alapján azt a korábbi felvetést, hogy a Tourette-szindróma akár jobb procedurális tanulással, procedurális hiperfunkcionalitással is jellemezhető, egyre több empirikus bizonyíték támasztja alá. Jelen áttekintő tanulmány célja összefoglalni a procedurális tanulás szerepét Tourette-szindrómában, és bemutatni a procedurális hiperfunkcionalitást ebben a fejlődési zavarban. A tanulmány célja továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy egy patológia vagy fejlődési zavar nemcsak sérülésekkel, kognitív diszfunkciókkal járhat együtt, hanem egyes funkciók jobb működésével is. Kulcsszavak: Tourette-szindróma, procedurális tanulás, procedurális hiperfunkcionalitás