Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=113216
MOB:2014/4
Szerzők:Kékesi László; Sipos Anna; Németh Gábor; Dancsó András; Illyés Eszter; Boros Sándor; Breza Nóra; Nemes Zoltán; Hegymegi-Barakonyi Bálint; Pató János; Greff Zoltán; Kéri György; Őrfi László
Tárgyszavak:KÉMIA, GYÓGYSZERÉSZETI; GYÓGYSZERKUTATÁS; DAGANATELLENES SZEREK
Folyóirat:Acta Pharmaceutica Hungarica - 2014. 84. évf. 3. sz.
[https://www.aph-hsps.hu/acta/index.php/aph/issue/archive]


  Erlotinib-érzékeny és erlotinib-rezisztens sejtvonalakat gátló pirido[2,3-b] pirazinok, és előállításuk régiószelektív kondenzációs reakcióval / Kékesi László [et al.]
  Bibliogr.: p. 104. - Abstr. hun., eng.
  In: Acta Pharmaceutica Hungarica. - ISSN 0001-6659. - 2014. 84. évf. 3. sz., p. 91-104. : ill.


Az EGFR gátló erlotinib jelentős tumor ellenes hatással rendelkezik, ám a kiemelkedő terápiás válasz ellenére a legtöbb esetben a tumor kiújul. Ennek hátterében egy másodlagos, szerzett mutáció állhat, ami rezisztenciát okoz a tirozin kináz inhibitorokra. Munkánk során olyan kismolekulás gátlószereket kerestünk, melyek egyszerre hatnak a PC9 erlotinib-érzékeny sejtek, és a PC9-ER erlotinib rezisztens sejtek proliferációjára is. A Vichem Chemie Kft. kinázgátló vegyülettárából (Nested Chemical LibraryTM) válogatott vegyületcsoport MTS (medium throughput screening) szűréséből kikerülő eredmények alapján új szerkezetű, pirido[2,3-b] pirazin alapvázú molekulákat terveztünk és szintetizáltunk. Az így kapott vegyületek fenotipikus tesztelés során hatékonynak bizonyultak a rezisztens sejtek gátlására. Az eredmények alapján szerkezet-hatás összefüggést állítottunk fel. A pirido[2,3-b]pirazin alapvázat egy aszimmetrikus terméket eredményező kondenzációs reakcióban állítottuk elő. A reakcióban két régióizomer közti termék keletkezik, melyek közül csak az egyik izomer az, melynek továbbépítésével a hatékony szerkezetekhez juthatunk. Ezt a kondenzációs reakciót ezért munkánk során optimalizáltuk, a régióizomereket NMR analízissel és röntgenkrisztallográfiával azonosítottuk. Az optimalizálás eredményeképpen azt kaptuk, hogy a reakció-hőmérsékletet csökkentve és az oldószert dimetilformamidról trifluorecetsavra cserélve, a reakció során a nem kívánt izomer aránya 2%-ra csökkent.