Az allergiás megbetegedések és a fokozott kockázatúak száma a preventív medicina törekvései ellenére világszerte folyamatosan emelkedik. A szerzők áttekintik a primer és szekunder prevenciós lehetőségeket, a táplálékallergiás betegek megfelelő élelmiszer választásának kérdéseit. Megállapítják, hogy - bár az élelmiszer-jelölés a legtöbb ember számára elegendő információt tartalmaz - az allergiás egyénnek nem nyújt teljes körű biztonságot. A tüneteket kiváltó allergének és intoleranciafaktorok elkerülését csak az élelmiszerjelölés (pozitív lista) és az allergénmentes élelmiszerek megbízható nyilvántartása (negatív lista) együttesen teszi lehetővé. Részletesen ismertetik és a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank működését. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az allergiás megbetegedések száma; az allergia a XXI. század népbetegségévé vált. Az allergiás megbetegedések genetikusan determináltak. Az öröklődés prediszpozíciót jelent, kialakulását viszont környezeti hatások is befolyásolják. Ilyen rövid idő alatt a genetikai anyag nem módosulhatott, ezért az okokat környezet tényezőkben kell keresni. A táplálékok által okozott nem várt tünet-együttest közös összefoglaló néven adverz táplálékreakcióknak nevezzük, amelyet toxikus (pl.: idetartoznak az ételmérgezések) és nem toxikus reakciókra oszthatunk fel. A nem toxikus reakciók csoportjába tartozik a táplálékallergia, a táplálékintolerancia és a táplálékaverzió. Angliában egy felmérés kapcsán a megkérdezettek kb. 28%-a vallotta magát táplálékallergiásnak, azonban csak 8%-uknál igazolódott be az allergia. Hazánkban a szakirodalmi becslések alapján a felnőtt lakosság kb. 1%-a szenved valamilyen táplálékallergiában. A gyermekek körében ez az adat másként néz ki, az európai gyermekek kb. 25-30% atópiás, amelyből mindössze 0,3 ? 7,5% táplálékallergiás.