Serdülőkorban az egészségmagatartás és a protektív tényezők a prevenció kiemelt érdeklődési területét képezik. A leggyakrabban vizsgált egészségmagatartási formák serdülőkorban a dohányzás, alkoholfogyasztás (mint egészségkockázati magatartások), a fizikai aktivitás és a táplálkozáskontroll (mint egészségvédő magatartások). Jelen kutatásunk ezen egészségmagatartások és bizonyos protektív tényezők összefüggéseire összpontosít. Adatainkat 1977, IX-XII.-es erdélyi diáktól nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel, 2006 tavaszán. Az egészséggel kapcsolatos magatartási formák regresszióanalíziséből nyert adataink arra hívják fel a figyelmet, hogy az egészségvédő magatartás nem egyszerűen az egészségkockázati magatartásformák hiánya, hanem egészségtudatos döntés eredménye. A sportolás és a táplálkozáskontroll meghatározói a jövőorientáltság és az önszabályozott viselkedés, míg a szerfogyasztás legfontosabb prediktora az élet értelmébe vetett hit ("életcélok és kapcsolatok" változó) hiánya volt. Az énhatékonyság sajátos helyzetére utal az, hogy mindkét egészségmagatartási típus esetében pozitív előjellel szerepelt az eredmények között. Kutatási eredményeink megerősítik a protektív pszichológiai hatások szerepét a fiatalok egészségtudatos viselkedésének kialakításában, illetve az egészségkockázati magatartásformák megelőzésében.