A bipoláris affektív zavar prevalenciája az átlagpopulációban 3% körüli, első diagnosztizálása leggyakrabban 20-30 éves kor közé tehető. A kezdeti enyhe tünetek miatt a zavar valódi indulása gyakran nehezen azonosítható. A magas prevalenciából kifolyólag az utóbbi években a kutatások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a korai felismerés fontosságára, hiszen a prodróma alatti felismerés és a korai intervenciók jobb prognózist eredményezhetnek a későbbiekben. A korai felismeréshez és a zavar jobb megértéséhez nagyban hozzájárulhatnak az általános fejlődéspszichopatológiai faktorok, valamint a gén-környezet interakció vagy az evolúciós összefüggések alaposabb ismerete. Tanulmányunk fő célja az általános fejlődéspszichopatológia, a gén-környezet interakció, valamint az evolúciós megközelítés szakirodalmát áttekintve a bipoláris affektív zavar lehetséges fejlődéspszichopatológiai hátterének feltárása. Mindez hozzájárulhat hatékonyabb intervenciók kidolgozásához.  Kulcsszavak: bipoláris affektív zavar, fejlődéspszichopatológia, gén-környezet interakció, evolúciós elmélet