Célkitűzés: Tanulmányunkban az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP) kutatás 2019-ben készült harmadik adatfelvételének általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A kutatás a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezése, s a hazai általános populációs addiktológiai trendek nyomon követése mellett az addiktológiai vizsgálatok során alkalmazott módszertan fejlesztésére irányuló célkitűzéseket fogalmaz meg. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a kutatásban felhasznált mérőeszközök, az alkalmazott mintaválasztási és adatfelvételi stratégia, továbbá a mintaeléréssel, valamint az alkalmazott mérőeszközök megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos módszertani eredmények. Módszer: A kutatás a 18-64 éves népesség bruttó 1800, nettó 1385 fős, országos reprezentatív mintáján készült. Az elméleti hibahatár mértéke 95%-os megbízhatósági szinten +-2,6%. A mintakiesések korrigálása rétegkategóriák szerinti mátrix-súlyozással történt. A felmérés a szerhasználó magatartások (dohányzás, alkohol- és egyéb pszichoaktív szerek használata), valamint a különböző viselkedési addikciók (problémás internet használat; problémás online játék használat; problémás online közösségi média használat; problémás szerencsejáték használat; problémás testedzés; evési zavar; munkafüggőség;kényszeres vásárlás; problémás mobiltelefon használat) vizsgálatára irányult. Eredmények:Az adatok megbízhatóságának, a mintavételen kívüli hibák nagyságának adatbázison belüli eszközökkel történő vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy a vizsgált addikciós magatartások aktuális jellemzői és mintázódása tekintetében a kutatás adatai alapján érvényes és megbízható megállapítások fogalmazhatók meg. Ugyanakkor a szerhasználó magatartások mintavételen kívüli hibáinak tendenciái azt jelzik, hogy a változások elemzése fokozott odafi gyelést igényel az érintett adatok értelmezése során, illetve esetleg korrekciós eljárások alkalmazását teszi szükségessé, a tendenciák becslése, illetve interpretálása esetében. A kutatás először vizsgálta a viselkedési addikciókra vonatkozó prevalencia adatok megbízhatóságát és érvényességét. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy ezek az adatok valószínűleg a szerhasználó magatartásokhoz képest kisebb mértékben terheltek mintavételen kívüli hibákkal.  Kulcsszavak: addiktológiai problémák, reprezentatív lakossági felmérés, módszertan, dohányzás, alkoholfogyasztás, pszichoaktívszer-használat, viselkedési addikciók