A fenntartható fejlődés iránt egyre több ember mutat érdeklődést napjainkban. Megvalósítása az élet több területét is érinti, kutatásunkban azonban a táplálkozáshoz kapcsolódó részekre összpontosítottunk. Ideértve a nyersanyagválasztást, a konyhatechnológiai eljárásokat, az élelmiszer-fogyasztást, a hulladékkezelést és a háztartásszervezést is. Célunk elsősorban a fiatalabb generáció fogyasztói és környezetkímélő magatartásának feltérképezése volt, így a vizsgálatba kizárólag tizennyolc és harminc év közötti személyek kerültek. Az adatgyűjtés online történt. A mintaválasztás módja kényelmi mintavétel volt. A kérdőív két fő részből állt: egy standardizált (módosított NEP, New Environmental Paradigm = Új Környezeti Paradigma) és egy egyénileg összeállított kérdőívből. Összesen százötvenhat kérdőív lett kiértékelve. A módosított NEP-kérdőív tizenöt állítása közül az emberek leginkább azzal értettek egyet, hogy "Az emberek súlyosan károsítják a természeti környezetet" (átlagban 4,33/5), legkevésbé pedig azzal, hogy "A természeti környezet egyensúlyra törekvése elég erős ahhoz, hogy megbirkózzon a modern ipar károsító hatásaival" (átlagban 1,9/5). A kis településen élő válaszadók 57,1%-a, míg a városban élők 34,8%-a tartozott a "környezettudatos" kategóriába. A különbség szignifikáns (p = 0,009) volt. A kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a vizsgált célcsoport tisztában van a globális problémák jelentőségével, mégis közülük csak kevesen tesznek érdemi lépéseket a fenntartható fejlődésért.  Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, környezettudatosság, táplálkozás, élelmiszer-fogyasztás