Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=153428
MOB:2022/1
Szerzők:Nagy Viktória; Takács Hedvig; Borbás János; Tringer Annamária; Csányi Beáta; Lidia Hategan; Iványi Béla; Nagy István; Hegedűs Zoltán; Sepp Róbert
Tárgyszavak:CARDIOMYOPATHIA, HYPERTROPHIÁS; KROMOSZÓMA-RENDELLENESSÉGEK; GENETIKA
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2022. 52. évf. 1. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Fabry-kór vagy sarcomer-hipertrófiás cardiomyopathia? / Nagy Viktória [et al.]
  Bibliogr.: p. 49. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2022.52.5.45
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2022. 52. évf. 1. sz., p. 45-49. : ill.


Háttér: A hipertrófiás cardiomyopathia (HCM) a myocardium primer betegsége, amelyet típusosan a sarcomerfehérjéket kódoló gének mutációi okoznak. A hipertrófiás cardiomyopathiát utánzó HCM-fenokópiák, pl. a Fabry-betegség kardiális manifesztációjának elkülönítése, adott esetben jelentős differenciáldiagnosztikai nehézséget okozhat. Esetismertetés: Munkánkban egy HCM kardiális fenotípusával rendelkező nőbeteg részletes genetikai analízisét végeztük el. Az első észlelésekor a 49 éves nőbeteg szinte állandóan fennálló mellkasi fájdalom, fulladás és igen alacsony terhelhetőség miatt került észlelésre. Panaszai hátterében hipertrófiás cardiomyopathia igazolódott, amely főként az anterior septumot érintette (maximális balkamra-falvastagság: 27 mm), azonban kiáramlási pálya obstrukciót nem okozott. Gondozása során a beállított terápia mellett panaszai változatlan jellegűek voltak, de kardiálisan kompenzált volt. NT-proBNP-érték 244 pg/ml volt, diasztolés funkciót jellemző paraméterek relaxációs zavarra utaltak. Szív-MRI-vizsgálat is igazolta a megnövekedett végdiasztolés bal kamrai izomtömeget (LVM: 169 g, LVMi: 76,9 g/m2), és a főként az anterior septum basalis-középső szegmentumát érintő hipertrófiát. Polyneuropathiát véleményező elektroneurográfia vizsgálata és proteinuria alapján Fabry-betegséget nem lehetett kizárni, amely miatt Fabry-kór irányában genetikai vizsgálat történt. Utóbbi a GLA-gén c.376A>G (p.Ser126G1y) mutációját igazolta, ismételten is normális lysoGb3-szintek (551,8 ng/ml) mellett. A Fabry-kór kardiális érintettségének egyértelmű igazolására szívizom-biopszia történt, amelynek szövettani elemzése Fabry-kórra jellemző eltéréseket nem talált, HCM-nek megfelelő képet mutatott. Sarcomer-génmutáció detektálása céljából kiterjesztett, új generációs szekvenálással végzett, 103 cardiomyopathia gént érintő genetikai vizsgálatot végeztünk, amely a MYBPC3-gén p.Ala1056fs, feltehetően kóroki mutációját igazolta. Következtetések: Fentiek alapján a betegben észlelt HCM kardiális fenotípusát a MYBPC3-gén p.Ala1056fs sarcomer génmutáció okozta, s az nem a Fabry-kór kardiális manifesztációjának következménye.  Kulcsszavak: hipertrófiás cardiomyopathia, Fabry-kór, genetikai variáns, új generációs szekvenálás