Szerzők a leggyakoribb autoszomális triszómiák eseteiben hasonlították össze a praenatalis ultrahangvizsgálat és a vetélésindukciót követő patológiai vizsgálat eredményeit. Olyan singuláris terhességek adatait elemezték (n=305), ahol a Semmelweis Egyetem l. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján történt ultrahangvizsgálat a terhesség második trimeszterében, majd az elvégzett magzati kromoszóma vizsgálat 21-es triszómiát, 18-as triszómiát vagy 13-as triszómiát igazolt. Az ultrahangvizsgálat és a fetopatológiai vizsgálat eredményeit a különböző magzati szervek alapján hasonlították össze, s a hasonlóság mértéke alapján 3 kategóriába sorolták az adatokat. A patológiai vizsgálat során diagnosztizált 611 durva strukturális anomália 35,8%-ában találtak teljes egyezést az ultrahangvizsgálat és a fetopatológia között, míg az összes patológiai elváltozás 64,2%-a nem került leírásra a középidős ultrahangvizsgálat kapcsán. Ezek az anatómiai eltérések főleg két szervre, az arcra (beleértve a füleket és a szemeket is), és a végtagokra (beleértve a kezeket és a lábakat is) lokalizálódtak. Az esetek kis részében (n =49) az ultrahangvizsgálattal leírt elváltozás nem volt látható a fetopatológiai feldolgozás során. Néhány kisebb strukturális eltérés esetén a két vizsgálómódszer közötti egyezés magas volt (vastag tarkóredő, rövid csöves csontok), ugyanakkor a fetopatológiai vizsgálat korlátozott mértékben volt használható a "hyperechogén belek", illetve az "echogén papilláris izom" vizsgálatánál. Az adatok alapján megállapítható, hogy a megfelelő színvonalú fetopatológiai vizsgálat egy lehetséges módja a praenatalis ultrahangvizsgálat minőségi kontrolljának. A patológiai vizsgálat során leírt eltérések egy része alkalmas arra, hogy célzott vizsgálatukkal javuljon a magzati triszómiák ultrahangszűrésének hatékonysága. Ugyanakkor a két vizsgálómódszer által nyújtott információk egymást kiegészítve képesek a legnagyobb hatékonyságot elérni a magzati kromoszóma-rendellenességek szűrésének eredményesebbé tételében.