Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=97536
MOB:2011/3
Szerzők:Pikó Bettina; Kovács Eszter; Kriston Pálma
Tárgyszavak:MAGATARTÁS-TUDOMÁNYOK; SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK; SERDÜLŐKOR; KÁBÍTÓSZERÉLVEZET
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2011. 152. évf. 9. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A belső/külső kontroll és a serdülőkori szerfogyasztás összefüggésének jelentősége a magatartás-orvoslásban  / Pikó Bettina, Kovács Eszter, Kriston Pálma
  Bibliogr.: p. 336-337. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2011. 152. évf. 9. sz., p. 331-337. : ill.


A káros szenvedélyek kezelése és megelőzése kiemelt népegészségügyi prioritás a modern társadalomban. Az orvosi gyakorlatban a biokémiai folyamatokkal összefüggésben egyre nagyobb szerepet kap az addikcióra hajlamosító személyiségjegyek feltérképezése, mint amilyen a belső/külső kontroll. A belső kontrollal rendelkező egyének például jobban odafigyelnek egészség-magatartásukra; hiánya viszont rontja a stresszoldás hatékonyságát, ami növeli a szerfogyasztáshoz fordulás valószínűségét. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a serdülő fiatalok körében a szerfogyasztás (az életprevalencia és az aktuális szerfogyasztási státus) összefüggését a belső/külső kontrollal. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14-21 év, átlag: 16,5 év, szórás: 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő szerfogyasztási mutatók és a független változóként alkalmazott belső/külső kontroll skálapontok közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták, míg a nem kontrollváltozóként fordult elő. Eredmények: A fiúk körében a belső, a lányok körében pedig inkább a külső kontroll alskálájának a pontszámai voltak nagyobbak. A külső kontroll növelte, a belső kontroll viszont csökkentette a szerfogyasztás esélyét, azonban a belső/külső kontroll jelentősége az egyes szerfogyasztási típusoknak és a prevalenciaértékeknek megfelelően is eltéréseket mutatott. A dohányzás esetében a kipróbálást, a marihuánafogyasztás esetében viszont az aktuális szerfogyasztást befolyásolta, és amíg előbbinél a nem egyáltalán nem játszott szerepet, addig az utóbbinál meghatározó volt. Következtetések: Mindezek azt sugallják, hogy a magatartáskontroll igen fontos szerepet tölthet be a szerfogyasztás serdülőkori megelőzésében. Ennek fejlesztésére kiválóan alkalmasak a kognitív terápiás módszerek, s az ezeket hatékonyan kiegészíthető autogén relaxációs tréningek is.