Magatartásprofil és pszichiátriai tünetdimenziók vizsgálata értelmi akadályozottsággal gondozott intézeti betegeken / Csorba János, Radványi Katalin, Regényi Enikő
Bibliogr.: p. 231-232. - Abstr. hun., eng.
In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2010. 25. évf. 3. sz., p. 221-232. : ill.
Célkitűzés. A szerzők Tolna megye értelmi fogyatékosokat gondozó intézményeiben vizsgálták a gondozottak pszichiátriai tüneteit és magatartás-dimenzióit azzal a céllal, hogy felmérjék az értelmi fogyatékossághoz társuló magatartási és pszichiátriailag releváns érzelmi tünetek gyakoriságát, továbbá kapcsolatukat az intellektuális károsodás mértékével. Módszer. A vizsgálatot végzők MAWI teszt alapján szubnormális, enyhe, közepesen súlyos és súlyos mentális retardáció (MR) csoportokat képeztek. A Derogatis-féle SCL-90 kérdőív magyar standardját és a Rojahn-féle, mentálisan fogyatékosokra kidolgozott, validált Magatartás Probléma Kérdőívet (BPI) használták. A csoportok között Kruskal-Wallis teszttel szignifikáns különbségeket kutattak. Eredmények. Az önsértő és sztereotip magatartás fokozódik a súlyosabb kategóriák felé haladva, viszont az agresszív magatartás a közepesen súlyos csoportot jellemzi legjobban. A sztereotip magatartásnál gyakoriságban és súlyosságban egyaránt vezetnek a sérültebb intellektusúak. A pszichiátriai tünetek csökkennek ugyan a súlyosabb intellektuális károsodás felé haladva, de több mint 50%-nál (a kilencből 5) lényeges szindrómában az enyhe értelmi fogyatékosok vezetnek, illetve az ő tünetterheltségük a legkifejezettebb. Ezek az interperszonális nehézségek, a depressziós, a fóbiás, a paranoid tünetek és a pszichotikus szétesettség dimenziói. Következtetés. A szerzők rámutatnak az enyhe értelmi fogyatékosok (régi kifejezéssel "debilisek") kiemelt pszichiátriai terheltségének felismerésére és kezelésük fontosságára.