A Salvia szekció (Lamiaceae család) 6 fajának a Salvia officinalis, S. tomentosa, S. fruticosa, S. candelabrum, S. ringens, S. lavandulifolia illó és nem illó frakcióinak összehasonlító vizsgálatát végeztük. Mindkét frakció kémiai mintázata megfelel az Erdtman féle két alcsaládos rendszer Nepetoideae alcsalád kemotaxonómia jellegzetességeinek. A S. lavandulifolianak a legmagasabb az illóolaj tartalma, amit a S. fruticosa, S. tomentosa, S. officinalis és a S. candelabrum követ. A S. ringens csak nyomokban tartalmaz illóolajat. A neurotoxikus tujon tartalom a S. officinalis és a S. fruticosa olajában volt a legmagasabb. A S. lavandulifoliaban nem találtunk tujont. A többi faj, így a S. tomentosae e vegyületet mérsékelt mennyiségben tartalmaz (kevesebb, mint 10%). A nem illó frakciók közül a triterpén urzolsav és oleanolsav tartalom volt a legmagasabb a levél mintákban. Eltekintve néhány kivételes esettől, az urzolsav mindenkor nagyobb mennyiségben volt jelen, mint az oleanolsav. A rozmarin és kávésav hasonló mennyiségben volt jelen minden fajban. Amint azt a S. officinalis esetén bemutattuk, e vegyületek minden szervben jelentős mértékben változnak a vegetációs időszak alatt. A kávésav általánosan előfordul a Salvia nemzetségben, de amint azt adataink szemléltetik, nagyságrenddel kisebb koncentrációban van jelen, mint a rozmarinsav. A feniletanolid martinozid izolálása, bár nagyon kis mennyiségben nyertük a növényből, nagy kemotaxonómiai jelentőségő, mivel ez az első feniletanolid típusú glikozid, melyet nemcsak a Salvia nemzetségből, hanem a teljes Nepetoidea alcsaládból első alkalommal sikerült kimutatni. Mivel a feniletanolidok a Lamiaoideae alcsaládban elég általános és jelentős mennyiségben előforduló vegyületek, ezért, korábbi véleményünket, mely szerint a kémiai különbségek a két alcsalád között kevésbé kvalitatívek, mint kvantitatívek, megerősítését látjuk. Ez igaz más kémiai jellemzők esetén is, mint a monoterpenoidok, urzol- oleanolsav, kávésav és most a feniletanolidok esetén is. Diterpének új előfordulásáról adtunk számot, mint a 7-methyl karnozoát, rozamol 7-metiléter, szageon a S. officinalis-ból, a 7a-acetoxiroyleanon, 7a-hidroxiroyleanon, royleanon, 6,7-dehidroroyleanon a S. tomentosa-ból és a kandesalvokinon, kandelabrokinon, 12-O-metilkandesalvon, kandesalvon B metilészter és kandelabron a S. candelabrum-ból került leírásra. Ezen vegyületek mindegyike abietán típusba tartozik és jelentős antioxidáns hatással rendelkezik.