Magyarországon jelentős problémát jelent a mértéktelen alkoholfogyasztás és az ezzel együtt járó krónikus májbetegségek és pszichiátriai betegsé­gek előfordulása. Más káros szenvedélyekhez hasonlóan (pl. dohányzás) a szeszesital-fogyasztási szokások kialakulása a serdülőkorban kezdődik. Kutatási adatok bizonyítják, hogy a fiatalok esetében egyre gya­koribb a baráti társaságokban előforduló "nagy ivászat" (binge drinking). Jelen tanulmányunk célja, hogy feltárja a társadalmi helyzetből adódó makroszintű hatásokat, illetve azokat a szűkebb kortárs és szülői attitűdöket, motivációkat, melyek szerepet játszanak a serdülőkori alkoholfogyasztási szokások alakulásában. Az adatfelvétel 634 szegedi általános és középiskolás diákból álló mintán történt önkitöltős, anonim kérdőívek segít­ségével. Megállapítottuk, hogy a 11-20 év közötti fiatalok 64%-a valamilyen rendszerességgel fogyaszt szeszes italt, és az életkor előrehaladtával fokozatosan nő az alkoholfogyasztási gyakoriság. Elmondható továbbá, hogy az alacsonyabb objektív és szubjektív társadalmi helyzet, azaz a szülők alacsonyabb iskolai végzettsége és az alacsonyabb szocioökonómiai státusba sorolás korrelációs kapcsolatban áll a magasabb alkoholfogyasztási gyakorisággal. A változókat összetett regressziós modellben megvizsgálva megállapítottuk, hogy a serdülők alkoholfogyasztási gyakoriságában leginkább a kortárs egészségmagatartás (legjobb barát alkoholfogyasztása, a szeszesital-fogyasztó barátok száma) és a társas motiváció, illetve a szülők ellenző véleménye a meghatározó. Nemek szerinti különbség, hogy míg a lányoknál csupán a legjobb barát alkoholfogyasztása és a társas motiváció van igen erős hatással az alkoholfogyasztásra, addig a fiúknál a legjobb barát és a motivációk hatása mellett az alkoholfogyasztó barátok száma, a szülők véleménye és az apa iskolai végzettsége is meghatározó tényezőként jelentkezik az alkoholfogyasztásban.