Egy gyermek biológiai életkora leírható a csontozat, a másodlagos nemi jelleg és a fogazat fejlettségével. Ezek a tényezők együtt vagy külön-külön alkalmazhatóak a növekvő gyermek kronológiai életkorának meghatározásához. A biológiai és kronológiai életkor összefüggése számtalan területen fontos, például az archeológia, igazságügyi orvostan, endokrinológia és fogszabályozás terén. Szerzők a fogazat érettségét vizsgálták 203, egészséges dél-dunántúli magyar gyermekről, 1989 és 1995 között készült panoráma röntgenfelvételen. A vizsgált gyermekek életkora 2,9-17,5 év volt. Demirjian kormeghatározási módszerével a jobb alsó kvadráns 7 maradó fogának fejlődési fokát határozták meg 8 fokozatban (A-H) a kalcifikáció megjelenésétől a gyökércsúcs záródásáig, ezekhez fejlettségi pontszámot rendeltek (0-19,3). A fejlettségi pontszámokat összeadva, megkaptuk a fejlettségi pontszámok összegét (0-100), mely a gyermek életkorára jellemző. Koordináta-rendszerben ábrázolták a fejlettségi pontszámok összegét (FPÖ) és az életkort. A Lowess-féle helyileg súlyozott legkisebb négyzetgyök módszerrel görbét illesztettek az ábrázolt pontokra. A kapott dentális életkort a kronológiai életkorhoz hasonlították. Eredményeiket táblázat és grafikon formájában ábrázolták. Korrekciós táblázatokat készítettek, amelyek a magyar gyermekek életkorának, fogazati érettségének meghatározására használhatóak az eredeti Demirjian-féle táblázatokkal. Eredményeik azt mutatják, hogy magyar fiúk és lányok kb. 1 évvel megelőzik kanadai társaikat a fogazat fejlődése szempontjából 6-8 éves korban. Az életkor előrehaladtával ez a különbség csökken. Az eltérések miatt, minden populációnak saját növekedési standardra van szüksége a kor meghatározásához. A legtöbb vizsgálathoz hasonlóan, jelentős, akár 2 év különbséget is találtak az egyéni varianciában a magyar populációban.