A hypereosinophiliás syndroma angiooedémás formájának genetikus determináltsága / Valyon Márta [et al.]
Bibliogr.: p. 82. - Abstr. hun.
In: Klinikai és Kísérletes Laboratóriumi Medicina. - ISSN 1216-2558. - 2004. 31. évf. 2. sz., p. 77-82. : ill.
Bizonytalan cardiális panaszokkal felvett, H. J. 76 éves nőbetegnél, 18x 109/L fehérvérsejt szám 78% cosinophil sejtet tatáltak. A felvételt követő napon halálfélelemmel kísért köhögés, dyspnoe jelentkezett, melyet nagy adag szteroid adással sikerült prompt oldani. A panaszok tartós orvoslása, az eosinophilia megszüntetése csak tartós másodnaponként 32 mg Medrol kezeléssel sikerült.A genomikai kivizsgálás kimulatta, hogy a beteg hterozigóta egy, a monocyta chemoattractant protein (MCP) szabályzó régiójában található polimorfizmusra, (MPC-1-2518 A/G). Szalai és munkatársai asztmás gyermek betegeken elsőként írták le 2001-ben (1) hogy összefüggés van az emelkedett eosinophil szint és az MPC-1-2518 G allél között. Az eset kivizsgálása arra utal, hogy hipereosinophilia genomikai hátterét is szükséges tisztázni.