Doktori munkám során a gyógyszerkutatás korai fázisában meghatározó fontosságú területtel, a vizsgálatra kerülő vegyületek fizikai-kémiai jellemzésével foglalkoztam, melynek célja vízben rosszul oldódó vegyületek disszociációs állandójának (pKa), valamint logP-jének meghatározására alkalmas módszerek fejlesztése volt. Jelen közlemény a két témából álló doktori disszertációm első témakörében elért kutatási eredményeket foglalja össze, melyek során kiválasztásra került egy olyan szerves oldószerrendszer (MDM oldószerelegy: metanol/1,4-dioxán/acetonitril egyenlő térfogatarányú elegye), amely a lehető legnagyobb számú gyógyszermolekula oldására képes, vízzel elegyedik és alkalmas reprodukálható pKa mérésre. Meghatároztuk az MDM/víz elegyek sűrűség és relatív permittivitás értékeit, melyek a pKa méréshez szükséges fizikai-kémiai paraméterek. 50 modellvegyület (savak, bázisok és amfoter molekulák) psKa értékeinek 15-56 wt% MDM/víz elegyekben történő meghatározásával validáltuk az új oldószerrendszerben történő pKa mérést. Az extrapolációs eljárások közül a Yasuda-Shedlovsky extrapolációt választottuk. Az extrapolációval kapott pKa értékek kiváló egyezést mutattak a vízben mért pKa értékekkel. A 20%v MDM/víz elegyet alkalmasnak találtuk vízben rosszul oldódó vegyületek nagy áteresztőképességű, egyetlen pontból történő pKa becslésére.