Bár a serdülőkori öngyilkossági kísérletek gyakorisága világszerte növekszik, kevés megbízható statisztikai adat áll rendelkezésre. Ez a multicentrikus európai kutatás (Child and Adolescent Self harm in Europe, CASE) a serdülőkori öndestruktív viselkedés reális prevalenciájának felmérésére irányult. Az adoleszcens szuicid viselkedés (ideáció, kísérlet) gyakoriságának felmérése mellett félig strukturált interjú segítségével vizsgáltuk az egyéb öndestruktív viselkedésmódok (drog, alkohol), pszichopatológiai tényezők (szorongás, depresszió, impulzivitás, agresszió), illetve a megküzdő mechanizmusok (coping) megjelenését és az életesemények szerepét. A reprezentatív középiskolás mintában (2388 fiú és 2020 lány) a serdülők 7,8%-a számolt be korábbi szuicid kísérletről (fiú/lány: 4,6 vs. 11,6 %), a fiúk 1,6, míg a lányok 3,6%-a több korábbi kísérletet is említett. Elemzésünkben a szuicid kísérletezők csoportja (N=250) a legtöbb változó tekintetében jelentős eltéréseket mutatott. Lényegesen gyakoribb volt a szuicid kísérletet elkövetett serdülők közt a nagyobb mennyiségű és gyakoribb alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás. A drogabúzus az öngyilkosságot megkísérlő fiúknál közel négyszer, míg a lányoknál ötször gyakoribb volt, mint a többieknél. A fiúk közel harmada, míg a lányok 13%-a többféle szert is használt. A kísérletezők és a kontrollcsoport között - mindkét nemnél - az ecstasy és a nyugtató fogyasztásban volt különösen nagy eltérés. Az öngyilkossági kísérletet elkövetők szignifikánsan magasabb értékeket értek el a szorongás, a depresszió és az impulzivitás skálákon, míg önértékelésük jóval alacsonyabb volt. Az összehasonlító elemzés adatai arra utalnak, hogy a szuicid kísérletet elkövetők egy olyan sajátos populációt jelentenek, melyet markáns pszichopatológiai tünetek (kifejezett szorongás, depreszszió, impulzivitás), önértékelési problémák és ineffektív problémamegoldás jellemeznek. Az is kiderült, hogy a szuicid viselkedés gyakran társult addiktív viselkedésformákkal. A szuicid viselkedéssel társuló rizikófaktorok segítséget nyújthatnak a szuicid veszélyeztetettség felismerésében és iskolai szuicid prevenciós programok tervezésében is.