Bevezetés: A serdülőkori egészségmagatartás és lelki egészség monitorozása fontos prioritást képez az egészségfejlesztésben. Jelen tanulmányban a Békés vármegyei ifjúság körében 2004ben, 2014-ben és 2024-ben elvégzett felmérések eredményeit hasonlítottuk össze, az elemzések fókuszába állítva a lelki egészség mutatóit, valamint az egészségkockázati magatartásokat. Módszertan: 2004-ben a Dél-alföldi Ifjúságkutatás részeként (N = 400), 2014-ben a Békés megyei Ifjúságkutatás (N = 677), 2024-ben pedig a Békés vármegyei Ifjúságkutatás (N = 772) keretében mértük fel a középiskolás populáció egészségi állapotának pszichoszociális jellemzőit: a pszichoszomatikus és depressziós tünetek gyakoriságát, az élettel való elégedettséget, a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás havi prevalenciáját. Eredmények: A dohányzás csökkenő tendenciát mutatott a vizsgált populációban, valamint megfigyelhető a nemek szerinti különbségek eltűnése. Ki kell emelni az alternatív dohánytermékek elterjedtségét is. A kannabisz-fogyasztás enyhe csökkenése mellett azonban az alkoholfogyasztás terén emelkedő tendencia érvényesül. Ráadásul a legkedveltebb italfajtát a legnagyobb alkoholtartalmú égetett szeszek jelentik a fiatalok számára. Mindezek a változások megfelelnek a nemzetközi trendeknek. A pszichikai egészség változói között a pszichoszomatikus tünetek aránya megnőtt a vizsgált populációban; a leggyakoribb tünetek a kimerültség, az alvászavarok és a hát-derékfájás voltak. A lányok körében emelkedő depressziós tüneti pontszám szintén kitüntetett figyelmet érdemel. Következtetések: Békés vármegyében a preventív munkát végző szakembereknek prioritásként kell kezelni a középiskolás fiatalok alkoholfogyasztással összefüggő attitűdjeinek formálását, valamint a pszichoszomatikus és depressziós tünetek csökkentése érdekében a hatékony megküzdési technikák megismertetését.  Kulcsszavak: egészségrizikó magatartás; pszichoszociális egészség; dohányzás; alkoholfogyasztás; egészségmonitorozás