Bevezetés: A bizonytalansággal szembeni intolerancia hajlam arra, hogy egy bizonytalan helyzetben, függetlenül a várható esemény bekövetkezésének valószínűségétől és a vele járó következményektől, az egyén negatívan reagáljon. A bizonytalanságtűrés (BT) személyiségvonásként is felfogható, amely sok szorongással és rágódással kapcsolatos patológiában kiemelt jelentőségű. Egyre több kutatás világít rá, hogy kulcsszerepe lehet a szorongásos zavarok megértésében. Módszer: Jelen tanulmány célja a Bizonytalanságtűrés Skála dimenzionalitásának, érvényességének és megbízhatóságának vizsgálata egy nagy, nem klinikai mintában (N = 1747). Előbbit megerősítő faktorelemzéssel, az érvényességet az Észlelt Stressz Skálával mutatott együttjárás alapján elemeztük. A megbízhatóságot Cronbach-alfa együttható segítségével és teszt-reteszt elemzéssel vizsgáltuk. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés elégtelen illeszkedésmutatói alapján nem sikerült a feltételezett kétfaktoros struktúrát megerősíteni (CFI = 0,907; TLI = 0,885; RMSEA = 0,103 [90% CI = 0.096-0.110]; SRMR=0,071). Ugyanakkor a feltáró faktorelemzés során ugyanazt a két faktort sikerült beazonosítani, mint az eredeti kutatásban: a "Prospektív" és a "Gátló" bizonytalanságtűrést. A skála kiváló belső megbízhatóságot (? = 0,897) és teszt-reteszt reliabilitást mutatott. Megfelelő mértékű volt az összefüggése az Észlelt Stressz Skálával (r = 0,438). Konklúzió: A kapott eredmények alapján a BTS-12 magyar verziója érvényes és megbízható mérőeszköz. Magyar mintán való alkalmazása előtt azonban a pszichometriai tulajdonságokat további, széleskörű mintán végzett vizsgálatoknak kell megerősíteniük. A későbbiekben a kérdőív jól használható lesz a bizonytalanságtűrés mérésére, illetve hasznos lehet a szorongásos betegségekre való hajlam azonosításában.  Kulcsszavak: bizonytalanságtűrés, észlelt stressz, kérdőív adaptáció, magyar populáció