A felsőoktatási képzéseken megjelenő nagyarányú (általánosságban véve 30-40%-os) hallgatói lemorzsolódás súlyos problémákat okoz. Különösen érintett az informatikaoktatás, a legtöbb ország alapképzésének első két féléve a legkritikusabb: az intézmények elveszíthetik hallgatóik 60%-át. Vizsgálatunk célja annak feltárása, hogy a lemorzsolódás megelőzése érdekében bevezetett oktatási reform 2016 óta milyen mértékben befolyásolja a hallgatók egyetemen történő bennmaradását. Programtervező informatikus hallgatók tanulmányi eredményeinek mintáját elemeztük 2010 és 2017 között az IRT-modell segítségével. A vizsgálatban 3673 egyetemi hallgató adatai szerepelnek. Eredményeink szerint az oktatási reform után a legtöbb tantárgy teljesíthetőbbé vált, és az alacsonyabb képességű hallgatók is megpróbáltak vizsgát tenni. A matematikai témájú tantárgyak alacsonyabb nehézségi szinten is teljesíthetővé váltak, illetve alacsonyabb képességszintű hallgatók is vállalták a vizsgákmegpróbálását,nem látták eleve kudarcnak a próbálkozást. A programozási/szakmai tárgyak nehezebbekké, komolyabb tárgyakká váltak, és megőrizték differenciálóképességüket. A hallgatók egyetemi előrehaladását segítő oktatási reform lehetővé tette a hallgatók tanulmányi teljesítményének javulását, ami arra enged következtetni, hogy érdemes beavatkozásokat eszközölni az egyes szakok képzési rendszerében. Kulcsszavak: felsőoktatási lemorzsolódás, IRT-modell, oktatási reform