Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=153338
MOB:2022/1
Szerzők:Sallay Viola; Vajda Dóra; Pungor Gábor; Martos Tamás
Tárgyszavak:TÁRSADALMI KÖRNYEZET; ÖNÉRTÉKELÉS, PSZICHOLÓGIAI; SZORONGÁS; FÉLELEM; PREVENCIÓ
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2022. 37. évf. 1. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  A szociális szorongás összefüggései a környezeti önszabályozási stratégiák használatával / Sallay Viola [et al.]
  Bibliogr.: p. 39-40. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2022. 37. évf. 1. sz., p. 29-40. : ill.


Bevezetés: A szociális szorongás prevenciója önmagában és a komorbid megbetegedések megelőzése szempontjából is kulcsfontosságú. Jelen kutatásban a szubklinikai mértéku szociális szorongást egy korábban kevéssé kutatott szempontból, a környezeti önszabályozási stratégiákkal való összefüggéseiben vizsgáljuk. A környezeti önszabályozási folyamatok leírására a kedvenc helyek elméletét használjuk fel. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a szubklinikai szintu szociális szorongás mértéke milyen összefüggésben áll a kedvenc helyeken megvalósuló környezeti önszabályozási folyamatokkal. Módszerek: A kutatásban 483 felnőtt, klinikai értelemben egészséges személy - 329 nő (68,11%) és 154 férfi (31,88%) - online kérdőíves felmérését végeztük el. A válaszadók szociális szorongását a Félelem a Negatív Megítéléstől Kérdőívvel (FÉLNE-8), míg a környezeti önszabályozási stratégiákat a Kedvenc Helyek Kérdőívvel mértük fel. Eredmények: A szociális szorongás mértéke együttjárást mutatott a kedvenc helyek pozitív és negatív érzelmi állapotokban való felkeresésével, valamint a kedvenc helyen tapasztalt feltöltő és distressz élmények mértékével is. Az emelkedett szociális szorongással jellemezhető almintán belül továbbá jellemzőbb volt az a mintázat, hogy a kedvenc hely felkeresése elsősorban a negatív élmények szabályozása révén segíti a személyt érzelmi egyensúlya visszanyerésében. Nem találtunk viszont összefüggést a kedvenc hely típusa (pl. lakóhely, természetes hely) és a személy szociális szorongásának szintje között. Következtetés: A kutatás rávilágít arra, hogy a szubklinikai szintu szociális szorongással jellemezhető személyek különösen aktívan használják érzelmi egyensúlyuk megteremtésére a környezeti önszabályozás folyamatait. A prevencióban és a klinikai gyakorlatban érdemes figyelemmel kísérni a környezeti önszabályozási folyamatokat is, kiemelten a helyhasználattal összefüggő szokásokat és az ezekkel kapcsolatos igények támogatását.  Kulcsszavak: szociális szorongás, környezeti önszabályozás, szubklinikai állapotok, prevenció