Bevezetés: Életünk folyamán újabb és újabb ismereteket, készségeket sajátítunk el, melynek módja életkortól, idegrendszeri érettségtől, az elsajátítandó ismeretanyag minőségétől egyaránt függ. Gyermekkorban az idegrendszeri érés sajátosságai miatt elsősorban a nem tudatos, úgynevezett implicit tanulási formát alkalmazzuk, mely a környezetben megjelenő szekvenciák rögzülése révén teszi lehetővé pl. a motoros, szociális, nyelvi, illetve zenei készségek elsajátítását. Későbbi életkorokban hangsúlyosabbá válik a tudatosabb, figyelemfüggő, más néven explicit tanulás is, mely során az egyén konzekvensen, tételről-tételre sajátítja el a kívánt ismeretanyagot. A pszichiátriai gyakorlatban a rehabilitációs tevékenységekben a gyógyszeres terápiák mellett a beteg szociális viselkedésének megváltoztatása is cél (szocio- és pszichoterápiás eljárások), mely miatt kiemelt fontosságú az implicit tanulás fejlődési hátterének részletes feltérképezése, megismerése. Jelen kutatás elsődleges célja megvizsgálni, hogyan fejlődik, változik ez a tanulási forma a kor előrehaladtával, valamint van-e minőségbeli különbség a nők és férfiak implicit tanulása között. Mivel a tanulás nem csak a konkrét tanulási fázisban (online periódus) következik be, hanem a két tanulási fázis között eltelt időben is (offline periódus), így kiemelt fontosságú az offline periódusban történő rögzülés, vagyis a konszolidáció fejlődésének feltérképezése is. Módszerek: A vizsgálatban 261 fő vett részt, 6 életkori csoportra bontva. A vizsgálati személyek az ASRT (Alternáló Szeriális Reakcióidő Feladat) feladatot kétszer végezték el, 24 órás eltéréssel. Eredmények: A tanulási szakasz eredményei összhangban vannak az eddigi kutatási eredményekkel, melyek arra utalnak, hogy az implicit tanulás kb. 12 éves korig mutatja a legjobb eredményeket, azonban a kor előrehaladtával folyamatos hanyatlás figyelhető meg. A konszolidációt illetően az eredmények azonban azt mutatják, hogy minden vizsgált életkorban konszolidálódik az elsajátított tudás, de a konszolidáció mértékében nem mutatkoznak életkori különbségek. A két nem között a pontosságot tekintve a 24 órás konszolidációs periódus után tapasztalhatóak eltérések: a nők pontosabbak voltak. Következtetés: Eredményeink nemcsak az implicit tanulás fejlődési aspektusait tárják fel, de az eredmények hosszú távon hozzájárulhatnak életkorspecifikus pszichiátriai rehabilitációs módszerek kidolgozásához.  Kulcsszavak: implicit tanulás; konszolidáció; rehabilitáció