Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában, fennmaradásában és gyógyulásában számos biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényező játszik szerepet. Ezek egyike a személyiség, melynek szerepét több korábbi tanulmány is megerősítette. Cél: Az evészavartüneteknek és az evési attitűdöknek a személyiségjegyekkel való kapcsolatának vizsgálata középiskolások körében. Módszerek: Az evési attitűdök és az evészavartünetek vizsgálatára az Evési Attitűdök Tesztje (EAT), az Evészavartünetek Súlyossági Skálája (EBSS), a Testi Elégedettség Kérdőív (BSQ) módosított változata és az Emberalakrajzok Tesztjének junior változata szolgált, míg a személyiség vizsgálatára a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív Junior (JTCI) változata került felhasználásra. Eredmények: A kérdőíveket 7-12. osztályos (12-19 éves) tanulók (az életkor átlaga: 15,7 +- 1,6) töltötték ki, önként és név nélkül (n = 741, 311 fiú, 430 lány). A lányoknál az újdonságkeresés és az ártalomkerülés dimenziója pozitív korrelációt mutat az EAT két alskálájával (újdonságkeresés és diétázás: r = 0,13, p = 0,012; ártalomkerülés és diétázás: r = 0,11, p = 0,036; újdonságkeresés és bulimia: r = 0,14, p = 0,004; ártalomkerülés és bulimia: r = 0,14, p = 0,006) és az EAT összpontszámával (újdonságkeresés és EAT-összpontszám: r = 0,13, p = 0,011; ártalomkerülés és EAT-összpontszám: r = 0,13, p = 0,008). A falásrohamok is pozitívan korreláltak a JTCI újdonságkeresést és ártalomkerülést mérő faktorával. Az önirányítottság és együttműködés alskála értéke viszont negatív korrelációban van az EAT fenti alskáláival és az összpontszámmal (önirányítottság és diétázás: r = -0,21, p < 0,001; önirányítottság és bulimia: r = -0,26, p < 0,001; önirányítottság és EAT-összpontszám: r = -0,18, p < 0,001, illetve együttműködés és diétázás: r = -0,11, p = 0,035; együttműködés és bulimia: r = -0,12, p = 0,022; együttműködés és EAT-összpontszám: r = -0,10, p = 0,06), továbbá a falásrohamokkal (önirányítottság és falásroham-gyakoriság: r = -0,24, p < 0,001; együttműködés és falásroham-gyakoriság: r = -0,09, p = 0,07). Az evészavarral és az evészavartünetekkel rendelkező csoport szignifikánsan különbözött a tünetmentesek csoportjától a JTCI faktoraiban mindkét nemnél. Következtetések: A kóros evési attitűdök magasabb újdonságkereséssel és ártalomkerüléssel, alacsonyabb önirányítottsággal és együttműködéssel járnak együtt. A magas újdonságkeresés kapcsolatban áll a falásrohamokkal és a diétázással, a magas ártalomkerüléssel rendelkezők elégedetlenebbek a testükkel. A magas önirányítottságot mutatóknál nincsenek patológiás evési attitűdök, és ők elégedettebbek a testükkel. Az eredmények hasznosak lehetnek abban, hogy hatékonyabb prevenciós és kezelési módszereket alkalmazzunk az evészavarokkal kapcsolatban.