Elméleti háttér: Az egészségviselkedések előrejelzése elméleti és gyakorlati szempontból is fontos az egészségpszichológia számára; e célból számos pszichológiai modell született. Cél: A tanulmány célja, hogy a szándék-viselkedés kapcsolatára épülő hagyományos modelltől (tervezett viselkedés elmélete, Ajzen, 1991) - a modell részletes bemutatása után - eljusson a szándék kialakulása utáni szakaszt önszabályozási folyamatként értelmező modellig, az önszabályozás időbeli elméletéig (Hall & Fong, 2007). Módszer: Narratív áttekintés. Eredmények: A metaelemzések szerint a modell a szándék varianciájának 39-44%-át, a viselkedés varianciájának pedig 19-34%-át magyarázza. A viselkedés megmagyarázott varianciája nagymértékben függ a vizsgált viselkedéstől, az ezzel kapcsolatos eredmények azonban ellentmondásosak. Az empirikus eredmények ismertetése után az észlelt viselkedési kontroll fogalmával, a viselkedés két prediktorának szerepével, valamint az attitűd és a szubjektív norma komponenseivel kapcsolatos vitatott kérdéseket tárgyalom. A korábbi viselkedés a jövőbeli viselkedés legjobb prediktora; az ezzel kapcsolatos empirikus eredmények és elméleti megfontolások bemutatása után a szándék kialakulása utáni szakaszt önszabályozó folyamatként mutatom be. Az önszabályozás erőmodellje szerint az önszabályozó kapacitás korlátozott, így az önszabályozást igénylő helyzetek lemeríthetik azt. Az önszabályozás fiziológiai szabályozása összetett; a szabályozásban részt vevő agyterületek megegyeznek a végrehajtó funkciók szabályozását végző agyterületekkel. A glükóz önszabályozásban betöltött szerepe viszont nem tekinthető igazoltnak. Az önszabályozás időbeli elmélete a szakirodalom eddigi eredményeit integrálja. A szándék kialakulása utáni időszakot az önszabályozás biológiai alapjaival, valamint a korábbi viselkedéssel is kiegészíti. A modell feltételezi, hogy a szándék függ attól, hogy a viselkedés pozitív és negatív következményeit időben milyen távolságra helyezzük a viselkedéstől. Következtetések: A szándék kialakulása utáni időszakban érdemes egyéb tényezőket is figyelembe venni. Az önszabályozás időbeli elmélete ígéretesen kísérli meg integrálni a szakirodalom eddigi eredményeit; gyakorlati igazolása a kutatás jelenlegi feladata.