Elméleti háttér: Egyre több tudós sürgeti a környezeti korlátok miatt a gazdasági tevékenység és az emberi jóllét dematerializációját a fenntarthatóság érdekében. Legfontosabb összetevőjének, a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés kialakulásának útjában azonban pszichológiai akadályok sokasága található. Cél: A fenntartható viselkedés olyan motivációinak feltárására vállalkozunk, amelyek a pszichológiai akadályokat legalább részben elkerülve érvényesülhetnek, és a már meglévő egyéb indítékokat jól kiegészítik. Módszerek: A fenntarthatósággal és az emberi viselkedéssel foglalkozó tudományterületek eredményeinek feldolgozása. A szakirodalom által azonosított akadályok végső okait az evolúciós pszichológia és a játékelmélet gondolkodásmódjának segítségével tárjuk fel. Az okokból kiindulva, a játékelmélet szemléletmódjának felhasználásával összehasonlítjuk a fenntarthatatlan és a fenntartható viselkedés hatásait a pozitív mentális egészségre és a szubjektív jóllétre. Eredmények: Az összehasonlítás eredménye szerint a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés a közhiedelemmel ellentétben csak kismértékben csökkenti az anyagi javakból származó szubjektív jóllétet. Nagymértékben növeli viszont a pozitív mentális egészséget és az ebből származó szubjektív jóllétet. Ezt az állapotot nevezzük fenntartható pozitív mentális egészségnek. A fogalom tartalmazza a fenntartható viselkedés és az ennek keretében létrejövő pozitív mentális egészség motivációit, melyek rövidtávon is érvényesülő, személyes érdekeken is alapuló, mások viselkedésétől függetlenül is megjelenő, racionális gondolkodással könnyen belátható indítékok. Következtetések: A pszichológiának nélkülözhetetlen szerepe van a fenntarthatóság megvalósításában és a mentális egészség javításában. A két terület problémáinak megoldása szempontjából az együttes szemlélet és kezelés látszik a legígéretesebbnek, ezt fejezi ki a fenntartható pozitív mentális egészség fogalma. A két terület közös fejlesztésének fontos motivációja a szubjektív jóllét növelésének lehetősége.