Bevezetés: A stressz-szint már orvostanhallgatók körében is igen magas, ezért fontos lenne felkészítésük a megelőzésre. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki orvostanhallgatók stressz-szintjének, pszichoszomatikus tüneteinek, copingstratégiáinak, valamint az élettel való elégedettségük mértékének vizsgálatát. Módszer: Preklinikai orvostanhallgatókat (N = 155) kérdeztek a Szegedi Tudományegyetemen. Az adatgyűjtésre csoportos formában, önkitöltés útján került sor, önkéntes és anonim módon. Eredmények: A felmérésben részt vevő orvostanhallgatók stresszterheltségi szintje és élettel való elégedettségének mértéke megfelelt a nemzetközi, illetve a hazai adatoknak. Nemek szerint nem volt eltérés az élettel való elégedettség mértékében, a stresszterheltség és a pszichoszomatikus index viszont lányok esetében magasabb volt. Az élettel való elégedettséget elsősorban az észlelt stressz-szint, valamint a copingmódok befolyásolták. Következtetések: Preklinikai orvostanhallgatók stresszterheltsége, pszichoszomatikus tünetképzése, az általuk alkalmazott copingstílusok, valamint az élettel való elégedettség között jelentős összefüggések vannak. Az orvosképzés során szükség van olyan készségek fejlesztésére is, mint a hatékony konfliktusmegoldási vagy stresszkezelési technikák.