A vizuális szimbólumok értelmezése, használata, alkotása olyan humánspecifikus képesség, melynek segítségével hatékonyan, akár indirekt módon is tanulhatunk. Tanulmányunk célja annak a közel három évig tartó fejlődési útnak a bemutatása, amely során a fejlődő gyermek képessé válik átlátni a vizuális szimbólum és referense viszonyát. Áttekintésünket annak az elméleti vitának ismertetése indítja, mely a vizuális szimbólumok megértésének kutatását életre hívta. Majd áttérünk a modernebb kutatásokra, amelyek empirikus módon közelítenek a kérdéshez, és integráltabb szemléletmódot közvetítenek. El kell különítenünk a reprezentált entitás felismerésének velünk született vagy korai képességét a tapasztalatszerzést igénylő szimbólummegértéstől. Bemutatjuk azokat az empirikus bizonyítékokat, amelyek igazolják a közös tapasztalatszerzés szerepét a megértés fejlődésében. Legvégül kitérünk a vizuális szimbólumok értelmezésének két feltételezett pillérére: vagyis azok kettős, illetve intencionális természetére. Hangsúlyos helyet kapnak áttekintésünkben azok a vizsgálati módszerek, melyek segítségével a két releváns jellegzetesség értése mérhető. A különböző paradigmák a szimbolikus viszonyok különböző mélységű átlátását várják el. E vizsgálati módszereknek köszönhetően tudhatjuk, hol tart a gyermek a szimbolikus viszonyok átlátásának fejlődésében, továbbá hogy milyen előfeltételek teljesülése mellett, hogyan alakul a korai szimbólummegértés.