Háttér és célok: BOWEN (1978) szerint az ember legalapvetőbb problémája a családi összetartozás és az egyéni függetlenség közötti egyensúly elérése, amit a differenciálódás konstruktumával illet. Aki ennek az egyensúlynak az elérésére képes, anélkül él bensőséges kapcsolataiban, hogy közben feláldozná saját identitását. Tanulmányunkban bemutatjuk a felnőttek számára (25+) fejlesztett 43 tételes Érzelmi Leválás Kérdőív (DSI, SKOWRON és FRIEDLANDER, 1998) elméleti hátterét és magyar változatának (DSI-H) pszichometriai jellemzőit, amit a boweni differenciálódás folyamatkomponenseinek (Érzelmi reaktivitás, Én-pozíció, Érzelmi kilépés, Fúzió) mérésére fejlesztettek ki. Az általunk fordított kérdőív hiánypótló a magyar szakirodalomban, mivel tudomásunk szerint nincs kifejezetten a differenciálódást mérő eszköz. Módszer: A vizsgálatban 394, 25 év feletti személy (151 férfi és 243 nő) vett részt. Az Érzelmi Leválás Kérdőív mellett felvettük a Felnőtt Kötődési Stílus Kérdőívet (ASQ, FEENEY és NOLLER, 1994), a Házastársi stressz skálát (HSK, ORTH-GOMER és CHESNEY, 1997; ORTH-GOMER, WAMAL, HORSTEN, GUSTAFSSON, SCHNEIDERMAN és MITTLEMAN, 2000), valamint a Vonás Szorongás Kérdőívet (STAI, SIPOS és SIPOS, 1978). Eredmények: A DSI-H általunk azonosított faktorstruktúrája megegyezik a SKOWRON (1998) által leírt négyfaktoros modellel. Szignifikáns nemek közti különbséget találtunk a férfiak javára az összesített DSI pontszámban, valamint az Emocionális reaktivitás, a Fúzió és az Én-pozíció alskála pontszámaiban. A DSI kérdőív összpontszáma, illetve alskálái megfelelő konvergens és diszkrimináns validitást mutattak a stresszt, a szorongásra való hajlamot, illetve a kötődést mérő konstruktumokkal.Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a DSI-H kérdőív pszichometriai jellemzői megfelelőek, ezért a kérdőív jól használható a kutatási programokban, továbbá a klinikai gyakorlat hasznos eszközévé válhat.