Az élelmiszer-fogyasztási adatokat számos területen hasznosítják, mint például a kockázatbecslés, a fogyasztási trendek megismerése és az egészségnevelés, prevenciós programok tervezése. Fontos feladat a nemzeti szinten gyűjtött élelmiszer-fogyasztási adatok egységesítése nemzetközi összehasonlítás céljából. Ezen törekvések már az 1970-es években megkezdődtek. Az élelmiszer-fogyasztási felmérésekkel nyert adatok széles felhasználása miatt a felmérések harmonizálására az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi összefogás történt. Jelen tanulmány a fogyasztási adatok felvételi módszerei és azok felhasználási köre mellett részletesen bemutatja az élelmiszer-fogyasztási adatok nemzetközi szintű harmonizálásának állomásait. A szerzők kiemelik, hogy a fogyasztási adatok nemzetközi szintű alkalmazásához elengedhetetlen feltétel a felmérések paramétereinek (például az adatfelvétel ideje, az alkalmazott módszer, a résztvevők száma, a vizsgált napok száma és a vizsgált korcsoport) egységesítése, amelynek egyik ígéretes törekvése a 2012-ben induló EU Menü program.