A cikkben összehasonlítjuk a kényszeres vásárlás mérésének hazai eredményeit, két nemzetközi modell mellett bemutatjuk a kényszeres vásárlás pénzügyi attitűd és magatartási modelljét. Bár számos nemzetközi tanulmány foglalkozik a kényszeres vásárlás előzményeivel és következményeivel, azonban gyakorlatilag semmilyen információ nincs arról, hogyan viselkedik a kényszeres vásárlás a gazdasági válságban, és milyen hatása van a pénzügyi nehézségekre. Célunk annak vizsgálata, hogy a pénzügyi attitűd megtakarítással vagy költéssel kapcsolatos dimenziói (pénzkiadási bizalmatlanság, takarékoskodás, megfontolt költekezés), hogyan hatnak a pénzügyi nehézségekre közvetlenül, valamint közvetett módon, a kényszeres vásárláson keresztül. Míg a pénzügyi attitűd dimenzióit Yamauchi és Templer (1982) skálájával, addig a kényszeres vásárlást Faber és O?Guinn (1992) klasszikus skálájával mértük. A cikkben bemutatjuk, miként mértük a módosított Faber és O?Guinn skálával a kényszeres vásárlást, valamint az eredményeket összevetjük más magyarországi mérésekkel, rámutatva a különféle skálák eltérő eredményeire. Ezt követően prezentáljuk az általunk létrehozott kényszeres vásárlás pénzügyi attitűd és magatartás modelljét. Az 1000 fős adatfelvétel 2009 őszén történt Magyarországon, a vizsgált csoport pedig a 18-59 éves, lakás-, jelzálog- vagy személyi kölcsön valamelyikével rendelkezők. A hipotézisek tesztelésére strukturális egyenlőségek modelljét (SEM) használtuk.