A de novo mutációkból fakadó súlyos betegségek döntően gyermekkorban jelentkeznek. Ezen betegségek sporadikus megjelenésűek, nem halmozódnak a családokban, ezért a családfa alapján nem felismerhető monogénes eredetük. Az elmúlt évtizedben az új generációs szekvenálás elterjedésével egyre gyakrabban tudjuk a korábban ismeretlen eredetűnek vagy multifaktoriálisnak gondolt betegség de novo mutációból fakadó eredetét azonosítani. Az örökölt de novo mutációk elsősorban a spermatogenezis során alakulnak ki, és számuk az apai életkorral mutat összefüggést. Felismerésük fontos, hiszen a szülők ismételt gyermekvállalása esetén az ismétlődés kockázata alacsony.