Bevezetés: Az egyetemi hallgatók mentális állapotának vizsgálata kiemelt népegészségügyi prioritást kapott: mintegy negyedük számol be depresszióról. A klasszikus kockázati faktorok mellett egyre több tanulmány fókuszál a digitális világ jelenségeire. Mivel a depressziót illetően a nők különösen veszélyeztetettek, jelen tanulmányunkban a fiatal felnőtt korosztályba tartozó egyetemista lányok depressziós tüneteit elemeztük az online önfeltárás és a közösségimédia-függőség szerepének feltárásával. Módszerek: Az adatgyujtés egy önkitöltéses kérdőívvel, a közösségi portálok segítségével történt. A vizsgálati mintát 15-30 éves egyetemista lányok alkották (N=237, átlag=23,2; szórás=2,8). A Beck Depresszió Kérdőív mellett a kérdőívcsomag tartalmazta a Módosított Önfeltárás Skálát, valamint a Bergen Közösségimédia-függőségi Kérdőívet. A leíró statisztikán és a korrelációs együtthatók kiszámításán túl az elemzés fókuszában a többváltozós lineáris regresszióelemzés állt. Eredmények: A többváltozós elemzés során megállapítottuk, hogy a depressziós tünetekkel összefüggésben az online önfeltárás egy sajátos képe körvonalazódik: a magukról megosztott tartalmak tekintetében a depresszióra hajlamos egyetemista lányokra a kevesebb (mennyiség: ß=-0,12, p<0,05), de mélyebb/intimebb (mélység: ß=0,22, p<0,001), ugyanakkor inkább negatív (pozitivitás: ß=-0,34, p<0,001) és kevésbé őszinte közlés (becsületesség: ß=-0,29, p< 0,001) jellemző. A közösségimédia-függőség az online önfeltárás változói mellett szignifikáns prediktor maradt, azonban szerepe csökkent (ß=0,15, p<0,05). Következtetések: A megelőzés és a kezelés során érdemes hangsúlyt fektetni a közösségi média felületein zajló önfeltárás veszélyeire, különösen azért, mert a mentális problémákkal küzdők hajlamosak sok időt tölteni az online térben, amelyet sok esetben biztonságosabbnak vélnek, mint személyes kapcsolataikat.  Kulcsszavak: depresszió, online önfeltárás, közösségimédia-függőség, fiatal felnőttek, egyetemista lányok