Kutatásunk célja volt felmérni a gasztroparézis tüneteinek megjelenését cukorbetegek körében az étrend és az életminőség vonatkozásában. Egyrészt saját szerkesztésű, online kérdőívet alkalmaztunk (n = 100) szociodemográfiával, betegséggel és életmóddal kapcsolatos kérdésekkel, másrészt a Gasztroparézis kardinális tünetindexet (Gastroparesis Cardinal Symptom Index, GCSI) és a Short Form Health Survey (SF-36) kérdőíveket használtuk. A cukorbetegek átlagpontszáma a GCSI és az SF-36 kérdőíven 2,73 +- 1,17, valamint 55,93 +- 23,00 pont volt. A betegek többségének a puffadással (18%) és a has megnagyobbodásával (22%) kapcsolatban voltak nagyon súlyos panaszaik. A dohányzók szignifikánsan (p = 0,006) nagyobb pontszámot értek el a GCSI-kérdőíven. A nyers paprika, paradicsom és uborka, a káposztafélék, a hüvelyesek, a füstölt húskészítmények, a bő zsiradékban sült ételek, a keményebb/szárazabb ételkonzisztencia, a hámozatlan gyümölcsök/zöldségek panasszal járó fogyasztása nagyobb GCSI-pontszámokat eredményezett (p<0,001). A megjelenő felső emésztőrendszeri panaszok hátterében gasztroparézis állhat. A dietetikai tanácsadással kísért étrendi módosítások elengedhetetlenek a tünetek javulásához.  Kulcsszavak: gasztroparézis, cukorbetegség, élelmi anyagok