Affinitástól, beállítódástól, preferenciától, értéstől és mentális ráhangolódástól függően a zene hatást gyakorolhat a befogadó személy érzelmeire, hangulatára, motivációjára, pszichomotoros, kognitív és spirituális működéseire. Feltételezhető, hogy az adott zene visszatükrözheti a szerző aktuális lelki állapotát, valamint, amennyiben erről van szó, a választott és ábrázolni kívánt téma jellemzőit. Mindazonáltal extrém helyzetek is keletkezhetnek ezen összetevőkből, vagyis a zene túllőhet a normál pszichológiai jelenségek határán és 'heavy mental' pszichopatológiai tünetek vagy szindrómák tűnhetnek elő. Jelen keresés a zenei besorolások széles tárházából csak a klasszikus zenére (hangszeres és vokális, az operát is beleértve) szorítkozik, és megkísérli kiszűrni a 'heavy mental' jeleket az enyhébb tünetek megemlítése mellett. A széles repertoárból amnézia, demencia/delírium, mentális retardáció, tévpercepció, kémiai/viselkedési addikció, paranoiditás, tévidentifikáció, mánia, depresszió, öngyilkosság, szorongás, obszesszió- kompulzió, konverzió, disszociáció, para/hiper/inszomnia, szexuális és személyiségzavarok jelenségei kerülnek felsorolásra. A 'bolond' alakja és az 'őrület' témaköre (általában és folia, tarantella) is említésre kerül, csakúgy mint néhány viselkedésjegy ('hét főbűn'), pszichés/testi betegségek színlelése, pseudologia phantastica, mutismus, psellismus, híres jóslások, mesmerismus, vagy varázslat, illetve bájital alkalmazása. Őrülési jelenetekben kifejeződő pszichotikus állapotok (gyakran átmenetiek ha az ok szerelmi pszichotrauma) számos operában előfordulnak; ebből jó párat Donizetti komponált. Életútját, viselkedését és zeneszerzési sajátosságait figyelembe véve fölmerül a kérdés, hogy mi volt Donizetti baja? Lues, kedélyzavar, vagy Barbaja?  Kulcsszavak: klasszikus zene, opera, hét főbűn, őrület, pszichopatológia, Donizetti