A pszichiátria népszerűségének romlása az orvostanhallgatók körében az erre a szakterületre specializálódók számának drámai csökkenéséhez vezetett az utóbbi években. Célkitűzés: Annak vizsgálatát tűztük ki célul, hogy az egyetemi pszichiátriai oktatás hogyan befolyásolja az ötödéves orvostanhallgatók pszichiátriával kapcsolatos attitűdjét és pályaválasztási preferenciáját. Módszerek: Az ötödéves orvostanhallgatók pszichiátriával kapcsolatos attitűdjének felmérése az ATP-30 kérdőívvel történt. A különböző orvosi szakterületeknek a választási preferenciájuk alapján történő rangsorolására is felkértük a vizsgálat résztvevőit. Eredmények: Miközben az év végére a vizsgálat 71 résztvevőjének átlagos ATP-30 pontszáma csak mérsékelten emelkedett (109,28+-11,82 vs. 111,08+-11,94; p=0,186), egyes, a pszichiátriára és a pszichiátriai betegekre vonatkozó kérdésekben a válaszadók véleményének határozott javulása mutatkozott. Ugyanakkor a "pszichiáter szeretnék lenni" állításra adott válaszok átlagos pontszáma szignifikánsan csökkent (1,94+-0,89 us. 1,68+-0,79; p=0,023). Következtetések: Az átlagos ATP-30 pontszámok alapján a magyar orvostanhallgatók pszichiátriával kapcsolatos attitűdje pozitívnak mondható más országok orvostanhallgatóival összehasonlítva. A jelen vizsgálat eredménye azt sugallja, hogy az egyetemi pszichiátria-oktatásnak nincs jelentős pozitív hatása a hallgatók szakmával kapcsolatos attitűdjére, sőt a pszichiátriát választók száma csökkent a kurzus végére. Összességében a pszichiáternek készülő orvostanhallgatók száma kritikusan alacsony, tekintetbe véve a növekvő ellátási igényeket.