A tanulmány második része bemutatja a személyes célok felmérésének módszertani vonatkozásait: az eljárás során alkalmazható különféle értékelési lehetőségeket, valamint a megbízhatóság és érvényesség kérdéseit. A személyes célok felmérése többlépcsős folyamat, melynek segítségével komplex képet alkothatunk a személy életében jelenlévő célok tartalmáról, az azokhoz kapcsolódó kognitív és affektív értékelésekről. Az eljárást egy 512 főből álló minta adataival demonstrálom. A kérdőíves vizsgálat során felmértük a személyes tervek autonóm és kontrollált motivációjának mértékét (okozás észlelt helye, SHELDON, ELLIOT, 1999), valamint az intrinzik és extrinzik életcélok fontosságát (Rövidített Aspirációs Index). Az eredmények alapján igazolható volt mind az egyes eljárások megbízhatósága, mind konvergens és divergens validitásuk: a személyes tervek autonóm motivációja közepesen korrelált az intrinzik célok, a kontrollált motiváció pedig az extrinzik célok fontosságával. Az autonóm és intrinzik jellemzők továbbá pozitív, míg a kontrollált és extrinzik jellemzők negatív kapcsolatban álltak a pszichológiai jólléttel (élettel való elégedettség és az élet értelme). Az elvárásokkal ellentétben azonban az autonóm és intrinzik, valamint a kontrollált és extrinzik jellemzők interakciója nem jelezte előre a pszichológiai jóllét mértékét. Összességében mind az elméleti megfontolások, mind a gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy a célok felmérése hasznos, megbízható és rugalmasan alkalmazható eszközt jelent mind a kutatás, mind a gyakorlat számára.