Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=118734
MOB:2015/4
Szerzők:Balogh-Berecz Ágnes; Kasza Gyula; Bódi Barbara
Tárgyszavak:ÉLELMISZERBIZTONSÁG; ISKOLÁK; KOCKÁZAT
Folyóirat:Élelmiszervizsgálati Közlemények - 2015. 61. évf. 4. sz.
[https://eviko.hu/hu-hu]


  Általános iskolások élelmiszerbiztonsági kockázatészlelése / Balogh-Berecz Ágnes, Kasza Gyula, Bódi Barbara
  Bibliogr.: p. 880. - Abstr. hun., eng.
  In: Élelmiszervizsgálati Közlemények. - ISSN 0422-9576, eISSN 2676-8704. - 2015. 61. évf. 4. sz., p. 873-880. : ill.


A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kiemelt céljai közé tartozik a vásárlók élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos tudatosságának növelése, amelynek az egyik legfontosabb feltétele az élelmiszer-vásárlással, -kezeléssel, -tárolással és-fogyasztással kapcsolatos alapvető ismeretek gyermekkorban történő megszerzése. Ezt a készségszintű tudást egy kialakult szokásokkal rendelkező felnőtt esetében ugyanis már nem lehet hasonló hatékonysággal átadni. A cikkben a szerzők egy általános iskolások körében elvégzett élelmiszerlánc-biztonsági felmérés eredményeit mutatják be. A NÉBIH a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen egy kisebb elemszámú (n=267), pilot kérdőíves felmérést végzett el hét budapesti, ökoiskolai hálózathoz tartozó - vagyis fenntarthatósági célokat az oktatás során prioritásként kezelő - általános iskola részvételével. A kutatás során negyedik osztályos (10-11 éves) tanulókat kérdeztünk meg, amire a szülők írásos beleegyezését követően kerülhetett sor. A valós helyzetkép megismerése érdekében a gyerekeknek segítséget nyújtottunk a kérdőív kitöltésében, ugyanakkor törekedtünk arra, hogy a válaszaikat ne befolyásoljuk. A kutatás egyik legfontosabb pozitív tapasztalata, hogy a téma iránt kifejezett érdeklődést mutattak mind a szülők, mind a tanulók. A számszerűsített eredményekből arra következtethetünk, hogy bár a megkérdezett gyermekek egyes élelmiszer-biztonsági kérdésekben tájékozottak voltak, a kockázatokat sok esetben tévesen mérik fel. Az ismeretek hiánya a kisfiúk esetében hangsúlyosabban jelenik meg. Természetesen a felmérés eredményeit nagyban befolyásolhatta a bevont iskolák köre. Valószínű, hogy ha nem csak egyes budapesti öko-iskolák tanulóit vizsgáltuk volna, lényegesen nagyobb szórást tapasztaltunk volna a gyerekek tudásszintjében és tudatosságában. Az eredmények azonban így is hasznos segítséget adnak arra vonatkozóan, hogy egy későbbi általános iskolásoknak szóló ismeretterjesztő kampány során milyen szempontokat érdemes leginkább figyelembe vennünk.