Gondolkozásunk része, hogy sok esetben a már meglévő tudásunk akadályt jelent új irányvonalak befogadásával szemben. Így van ez a genetikával kapcsolatban is: az egy évtizede vagy azelőtt végzett gyakorló orvosaink többsége szerzett egy ismeretkört, ami fejlődési rendellenességeket, születésszabályozást, Mendelt, adenint-timint, és kromoszómákat jelentett, és hiába jelent meg a modern genetika az új évezred legdinamikusabban fejlődő tudományágaként, sok rendkívül briliáns gyakorló orvosunk számára ez maradt a "majd pótlandó" restanciák körében. Pedig a molekuláris biológia kikerülhetetlen változásokat hozott, így a gyakorlatilag a medicina szinte valamennyi szubspecialitásának tankönyveit átírta, azonban látszik, hogy nem jutott idő a változások gyakorlati alkalmazásainak teljes átvitelére.