A metabolikus szindrómára jellemző cardiovascularis kockázati tényezők alakulásában örökletes és környezeti tényezők is szerepet kapnak. A genetikai és környezeti tényezők jellegzetességei populációkként változhatnak. Célkitűzés: Az ikervizsgálat célja a metabolikus szindrómában szereplő cardiovascularis kockázati tényezők genetikai, illetve környezeti meghatározottságának megállapítása volt. Módszer: A tanulmányban 101 egészséges felnőtt ikerpár (63 pár monozigóta, 38 pár azonos nemű dizigóta; n=202, életkor: 43,3+-15,8 év) szerepelt. Fizikális vizsgálat után a betegek kérdőívet töltöttek ki, majd éhomi vérvételre került sor. A statisztikai értékelés során a genetikai, a közös és egyéni környezeti determináltság százalékos arányát jelző öröklődési indexek meghatározása történt az A-C-E strukturált egyenletmodell illeszkedése alapján. Az adatok életkorra, nemre (Modell-1), illetve életkorra, nemre, BMI- és haskörfogatértékre korrigáltak (Modell-2). Eredmények: A haskörfogat (illetve a többi antropometriai paraméter [testmagasság, testsúly]) alakulása terén egyértelműen dominált a genetikai meghatározottság (Modell-1-érték: 71,0-88,1%). Kevésbé markánsan voltak az örökletes tényezők a meghatározók a szisztolés és a diasztolés vérnyomásérték alakulására (Modell-2-érték: 57,1% és 57,7%). A Modell-2-érték alapján az egyéni környezeti tényezők játszottak jelentősebb szerepet a szérumtriglicerid értékének (55,9%) alakulásában, míg a közös környezeti determináltság volt a meghatározó a szérum-HDL-koleszterin (58,1%) és az éhomi vércukor (57,1%) értékének alakulásában. A Modell-1- és Modell-2-értékek összehasonlítása arra utalt, hogy az antropometriai paraméterek (BMI, haskörfogat) csak kis hányadban (0,0-17,1%) kaptak szerepet a metabolikus szindróma genetikai és környezeti összetevőinek determináltságában. Következtetések: Felnőtt, magukat egészségesnek tartó egyének körében a metabolikus szindróma komponensei között a genetikai tényezőknek meghatározó szerepe van a haskörfogat és a vérnyomás alakulása terén, míg a szérumtriglicerid-, a HDL-koleszterin- és az éhomi vércukorérték alakulására környezeti tényezők vannak elsősorban befolyással. Az egyes kockázati tényezők eltérő öröklődése kétségessé teszi a metabolikus szindróma eredeti, egységes kóroktanon alapuló koncepciójának helyességét. A vizsgálat eredményei egyéni és társadalmi szinten egyaránt segíthetik a primer cardiovascularis prevenció megtervezését és kivitelezését.