Az inoperabilis nem-kissejtes tüdőrákos betegek átlagos túlélése rendkívül alacsony. A kezelési stratégia kialakításához, a minél jobb túlélés eléréséhez számos klinikai vizsgálat történik nem-kissejtes tüdőrákban maintenance, azaz fenntartó kezeléssel. Ez történhet az indukciós kezelésben alkalmazott készítménnyel vagy egy attól eltérő, nem keresztrezisztens szerrel. Ez utóbbinál ún. korai másodvonalbeli kezelésről beszélünk. A jelenlegi adatok alapján a maintenance terápia nem keresztrezisztens szerrel tűnik a legbiztatóbbnak (korai másodvonal). Fontos, hogy a választott készítmény kevésbé toxikus, jól tolerálható legyen. A molekuláris támadáspontú szerek szintén képesek megnyújtani mind a progresszióig eltelt idot, mind az átlagos túlélést, kevés toxikus mellékhatással. Újabb klinikai vizsgálatok, metaanalízis szükséges a fenntartó kemoterápia pontos helyének megállapításához.