A krónikus pangásos szívelégtelenség gyakori, magas morbiditással és mortalitással járó betegség. A magas nyugalmi szívfrekvencia, mint önálló rizikófaktor új terápiás célpontot nyit a szívelégtelenség kezelésében. A SHIFT-vizsgálat célja az ivabradinnal létrehozott szívfrekvencia-csökkentés hatásának vizsgálata volt krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegekben. A kettős vak, placebokontrollált, multicentrikus vizsgálatban 6558 olyan beteg került randomizálásra, akik tünetes szívelégtelenségben szenvedtek, 70/perc feletti sinusritmust regisztráltak náluk, s ejekciós frakciójuk 35% alatti volt. A vizsgálat primer összetett végpontja a kardiovaszkuláris eredetű halálozás és a szívelégtelenség miatti kórházi felvétel volt. Az ivabradin csoportba 3268, a placebocsoportba 3290 beteg került besorolásra. Az átlagos követési idő 22,9 (18-28) hónap volt. Az ivabradin csoport 24 százalékánál, míg a kontrollcsoport 29 százalékánál fordult elő a primer végpont (p<0,0001). A primer végpont többnyire a szívelégtelenség rosszabbodása miatti kórházi felvétel formájában jelentkezett (ivabradin csoport 16%, kontroll 21%, p<0,0001). A szívelégtelenség eredetű halálozás az ivabradin csoportban 3%, a kontrollcsoportban 5% volt, p=0,014. Az ivabradin jól tolerálható gyógyszernek bizonyult. Az ivabradin csoport 5 százalékánál fordult elő bradycardia és a betegek 3%-a számolt be szemészeti mellékhatásokról. A SHIFT-vizsgálat eredményei igazolták a szelektív szívfrekvencia-csökkentés jótékony hatását szívelégtelenségben, továbbá ismét igazolódott az emelkedett nyugalmi szívfrekvencia szívelégtelenségben betöltött patofiziológiai szerepe.