Háttér és célkitűzés: Számos tanulmány mutatott rá, hogy a szülői nevelési stílus hosszú távon meghatározza a pszichikai egészséget. A szülői/családi rizikófaktorok mellett a szülő-serdülő kapcsolat bizonyos aspektusai védőfaktorként funkcionálhatnak és segíthetnek a serdülőkori depresszió megelőzésében, ilyen az ún. mértékadó szülői bánásmód. Jelen tanulmány célja a mértékadó szülői nevelési stílus, a negatív és pozitív szülői kapcsolat, valamint a serdülők depressziós tünetegyüttese közötti összefüggések elemzése volt. Módszer: A felmérést Makó és a környező kistérség összes alap- és középfokú oktatási intézményében végeztük 201C tavaszán, 7-12. osztályos tanulók körében (N=2072), a minta 49,2%-a fiú, 50,8%-a lány volt; 38,1% tanult általános iskolában és 61,9% középiskolában. Az önkitöltéses kérdőív a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a depressziós tünetek (CDI) és a szülői változók felmérésére. A leíró statisztikát követően korrelációelemzést és többváltozós lineáris regresszió-elemzést végeztünk az összefüggések megállapítására. Eredmények: Az adatok megerősítik a mértékadó szülői nevelési stílus védőfaktor jellegét a serdülőkori depressziós tünetekkel összefüggésben, különösen a lányok esetében. A fiúk esetében egyedül az anya reflektáló magatartása bizonyult védőfaktornak. A lányok esetében viszont az apa nevelési stílusának mindkét eleme meghatározó; nemcsak reflektáló, hanem követelő bánásmódja is. Az ellenkező nemű szülő nevelési stílusa tehát mindkét nem esetében érvényesül. A negatív családi kapcsolatok rizikófaktorként, a pozitív szülői azonosulás pedig védőfaktorként szolgál serdülőkorban is. Következtetés: Erősíteni kell az ún. mértékadó nevelési stílus szerepét, és biztosítani az ellenkező nemű szülő aktív jelenlétét a serdülők életében. Ma már léteznek ún. családközpontú intervenciók, amelyek előtérbe helyezik a családok részvételét olyan iskolai programokban, amelyek a szülői nevelés és problémamegoldás hatékonyságát és a szülő-serdülő viszony harmonikusabbá tételét célozzák meg.