Egyre több irodalmi adat támasztja alá azt a megfigyelést, hogy az ischaemiás stroke-ot követően létrejövő ischaemiás/reperfúziós károsodás hatására a szervezetben szisztémás gyulladásos reakció jön létre, melynek egy pontja lehet a komplementrendszer aktivációja. Munkánkban azt vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a komplementaktiváció mértéke és az agyi infarctus súlyossága között. Prospektív obszervációs klinikai vizsgálat keretében akut ischaemiás stroke-on átesett betegek sorozatmintáiban mértük meg egyes komplementaktivációs termékek, továbbá a C-reaktív protein (CRP) és az S-100B szintjét, majd meghatároztuk az összefüggést ezen markerek és a stroke súlyossága és kimenetele között. A stroke-on átesett betegek kiindulási mintáiban szignifikánsan magasabb SC5b-9 és C4d szint volt kimutatható a súlyos carotis-atherosclerosisban szenvedő kontrollokhoz képest. A C4d, a C3a, és a C5a szintje megemelkedett 24 órával felvétel után a kiindulási értékhez képest. Az SC5b-9 (p=0,048), a CRP (p=0,027) és az S-100B (p=0,027) szintje magasabbnak bizonyult a klinikailag súlyos stroke-ot szenvedett betegekben a többi beteghez képest. Az SC5b-9 szintje szignifikáns korrelációt mutatott a felvételt követően 6. napon meghatározott NIHSS (r=0,455, p=0,017), ill. a módosított Rankin-skálán (r=0,416, p=0,031) mért értékkel. Munkánkban igazoltuk, hogy ischaemiás stroke-ot követően korai komplementaktiváció jön létre, mely összefüggést mutat a kimenetellel és súlyossággal. Egyes komplementaktivációs termékek plazmaszintjének meghatározása ischaemiás stroke-ot követően hozzájárulhat a prognózis megbecsüléséhez - továbbá valószínűsíthető, hogy a komplementrendszert gátló anyagok alkalmazása javíthatja a stroke utáni kimenetelt.