Bevezetés - A carotisszűkület kezelése nemzetközi tanulmányok által szolgáltatott evidenciákon nyugszik. Az utóbbi 15 évben az endarteriectomia (CEA) mellett megjelent az intervenciós radiológiai módszer, a stentbeültetés (CAS). Ez utóbbi helyének meghatározása céljából több tanulmányt végeztek, melyek mind a mai napig nem szolgáltattak evidenciaszintű bizonyítékot a stentbeültetés műtéti technikákkal való egyenértékűségéről. Munkánkban a fontosabb tanulmányokat röviden ismertetjük és összevetjük saját, retrospektív tanulmányunk eredményeivel, és meghatározzuk a közösen levonható konzekvenciákat. Betegek és módszerek - Hat év alatt 2509 CEA és 1465 CAS történt. A műtétek eversiós technikával zajlottak, a stentbehelyezés pedig öntáguló stentekkel, utótágítással és emboliavédő eszközzel. Eredmények - Szignifikáns különbség a műtét javára csak a posztoperatív TIA esetében, a stentbeültetés javára, major stroke esetében mutatkozott (p<0,0001, illetve p<0,047). Következtetés - A stentbeültetés a nemzetközi tanulmányok eredményei alapján szigorúan véve csak nagy kockázatú betegek és/vagy nagy sebésztechnikai rizikó esetén indikált. Tanulmányunk azt igazolta, hogy olyan centrumokban, ahol nagy gyakorlattal végzik a stentbeültetést, egyéb indikációkban is alkalmazható a stentbeültetés.