A közösség egészsége - a múlt és a hogyan tovább / Bíró György
Bibliogr.: p. 64. - Abstr. hun., eng.
In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2009. 53. évf. 4. sz., p. 55-65.
A szerző a higiéne magyarországi tankönyveinek anyagát felhasználva mutatja be, hogyan változott a szakterület elnevezése, hogyan formálódott és alakult a befogadott témakör. Hangsúlyozza a higiéne szoros szociális kapcsolatát, amelynek következtében a társadalomban lezajló változások hatnak a higiénére is, olyannyira, hogy az elmúlt század utolsó éveitől kezdődően már következetesen "népegészségtan", "népegészségügyi orvostan", "megelőző orvostan" kifejezést használnak. Ennek feladatkörében változatlanul megjelennek a higiéne kialakulása során akvirált elemek (környezet-, település-, munka-, foglalkozás-, táplálkozás-, élelmezéshigiéne, gyermek- és ifjúság higiéne, személyi higiéne, epidemiológia), de fokozott hangsúlyt kap a társadalom-egészségtan, a prevenciót szolgáló programok, az egészségügyi ellátási rendszer, a demográfia, a nem fertőző krónikus betegségek epidemiológiája, a gyógyszerügy, a humán genetikai struktúra és ennek környezeti kölcsönhatása, a katasztrófa helyzetek és más közegészségügyi krízisek higiénéje. A higiéne feladata, hogy hozzájáruljon a közösség egészségéhez az egészségügyi igények és az egészségi állapot meghatározásával, higiénés intézkedések kialakításával, megvalósításával és az egészségügyi ellátási rendszer hozzáférhetőségének szavatolásával. A higiéne szilárd alapját képezi a ragaszkodás a tényekhez (bizonyítékok, számszerű adatok stb.), a készség az együttes működéshez, szövetségesek keresése, a gondos előkészítés, a hosszú távú előrelátás, átfogó tervezés, az előrehaladás kis lépésekkel, de folyamatosan, a hozzáértés állandó fejlesztése, szakértői tudás az egyes részletekben. Ezért értékes partnerként jelenik meg mindenütt és mindenki számára, ahol az egészségről van szó.