A polycystás ovarium szindróma (PCOS) a fertilis korú nők leggyakoribb endokrin megbetegedése. A szindrómára jellemző a krónikus oligo-anovulatio, a férfi nemi hormonok szintjének növekedése, az inzulinrezisztencia, valamint a polycystás petefészek morfológia. A kutatások mai álláspontja szerint a PCO-szindróma kialakulásában döntő szerepe van a petefészek és a mellékvesekéreg fokozott androgéntermelésének, a hypothalamus-hypophysis petefészek tengely működészavarának és az inzulinrezisztenciával összefüggő hyperinsulinaemiának. A családvizsgálatok eredményei változó penetranciájú autoszomális domináns öröklődésmenetre utalnak. Hajlamosító tényezőként gén-variánsok (polymorphismusok) szerepe is felmerült. A környezeti tényezők közül különösen a túlsúlyosság tűnik nagy jelentőségűnek, amely a viszonylag állandó genetikai háttér mellett magyarázata lehet a PCOS növekvő incidenciájának. Az összefoglaló közlemény röviden áttekinti a PCOS-re jellemző patogenetikai eltéréseket.