A tanulmány a közelmúlt szakirodalmi közleményei alapján áttekinti a narratív pszichológia kialakulását, rövid történeti hátterét, alkalmazási területeit külföldi és hazai közlemények tükrében. A határterületi, például kriminálpszichológiai, valamint a klinikai pszichológiai (a szkizofrénia, a szorongásos zavarok, és a depresszió vizsgálatában) alkalmazási lehetőségek mellett elsősorban a klinikai addiktológia kutatásaira és gyakorlati felhasználási lehetőségeire világít rá. Az áttekintett közleményeken keresztül foglalkozik a szenvedélybetegek narratívumaiban megjelenő identitás kifejezésével, szelf-reprezentációval, valamint a felépülés protektív tényezőivel, a különböző terápiás beavatkozások és az önsegítő közösségek narratív megközelítésben leírható hatótényezőivel. Igazolja a narratív megközelítések létjogosultságát az addiktológiai gyakorlatban és felveti alkalmazásuk további lehetőségeit.