A szerzők néhány nem-szteroid gyulladásgátló (NSAID) vegyület és hidroxilgyökök lehetséges kölcsönhatását vizsgálták a 2-dezoxi-D-ribóz hidroxilgyökök által inicializált degradációján alapuló teszt alkalmazásával. A módszer lényege, hogy vas(II)-ionok és hidrogén-peroxid (H2O2) reakciójában, az ún. Fenton-reakcióban keletkező hidroxilgyökök (HOo) a 2-dezoxi-D-ribóz láncszakadással járó oxidációja során, savas közegben tiobarbitursav (TBA)-reaktív karbonilvegyületek képződnek, amelyek mennyisége fényabszorpció méréssel jól követhető. A vizsgálatok során a szerzők a fenacetin, a paracetamol (acetaminofen), az indometacin, az ibuprofen, a diklofenak-nátrium, a szalicilsav és a szalicilamid degradációt gátló hatását vizsgálták 100 mikroM és 200 mikroM koncentrációban, EDTA jelenlétében és EDTA nélkül. A rövid ideju (10 perces) vizsgálatok során a leghatékonyabb degradáció-gátló vegyületnek a szalicilsav és a paracetamol bizonyultak. A hosszabb idejű (120 perces) vizsgálatok során a szalicilsav, a paracetamol és az indometacin esetén a kezdeti gátló hatást követően a TBA-reaktív anyagok mennyiségének növekedése volt megfigyelhető.