Bevezetés: A kutatás célul tűzte ki a magyar orvostársadalom egészségmutatóinak felmérését országos reprezentatív minta alapján. A vizsgálat kiindulópontjául nemzetközi és magyar kutatási eredmények szolgáltak, melyek alapján feltételezhető, hogy az orvosok mentális és szomatikus egészségének alakulása eltérő eredményt mutat más diplomás szakmákkal összevetve. Célkitűzés: Az 1991-es adatgyűjtés után a magyarországi orvosok és orvosnők szomatikus és pszichés egészségmutatóinak ismételt feltérképezése. Módszerek: Epidemiológiai vizsgálat (407 fő) országos reprezentatív orvosi minta alapján, valamint az eredmények összehasonlítása a Hungarostudy 2002 lakossági felméréssel (n = 1752). Eredmények: Kimutatható, hogy mind az orvosok, mind pedig az orvosnők körében a krónikus betegségek előfordulási gyakorisága magasabb, mint más diplomás foglalkozásúak esetében. A minta férfi orvosai között nagyobb arányban fordult elő: daganatos megbetegedés, cukorbetegség, magas vérnyomás, szívinfarktus, szív- és érrendszeri megbetegedés, gyomor- és nyombélfekély, vesebetegség. Az orvosnők a daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás, a szívinfarktus, az asthma bronchiale, a légzőszervi megbetegedések, a szív- és érrendszeri megbetegedések, az allergia, a gyomor- és nyombélfekély, a gyomor- és bélrendszeri betegségek, a szembetegségek és a nőgyógyászati betegségek terén mutattak többletet a diplomás kontroll-csoporthoz képest. A kutatás során ? elsőként Magyarországon ? igazolhatóvá vált, hogy az orvosnők körében előforduló terhespatológiai problémák (művi abortusz, spontán vetélés, veszélyeztetett terhesség) szignifikánsan nagyobb arányúak. Következtetések: Feltételezhető, hogy a hosszú munkaidő, a feszült helyzetek megléte, a fokozott stresszhatások, valamint az orvosnők körében megfigyelhető szerepkonfliktus növeli a megbetegedések rizikóját.