A tanulmány célja az volt, hogy pszichometriai értékelést adjon a szájegészségi hatás profil (OHIP) magyar változatának (OHIP-H) két rövid változatáról (OHIP-H14 és OHIP-H5), fogászati betegekből és lakossági csoportokból képzett mintákon. Az 53 kérdéses magyar OHIP változatból két rövid kérdéscsoportot választottunk ki, a 14 kérdéses angol és az 5 kérdéses német változat alapján. A formai validitást 112 páciensnél teszteltük. Előzetesen feltételezett összefüggést vizsgáltunk az OHIP összesített pontszám és a saját értékelésű szájegészség, valamint a szájállapotot felmérő adatok között. A mérőeszköz stabilitását 19 állkapocs izületi (TMI) rendellenességgel jelentkező páciensen ellenőriztük. Az ismételt tesztből számolt megbízhatóságot 42 foghiányos egyénen ellenőriztük, két hetes követési időszakot engedve két vizsgálat között. A belső konzisztenciát 200, a lakosságból random módon választott egyénnél ellenőriztük. A két rövid mérőeszköz összesített pontszámai, valamint az önértékelt szájegészség és hatféle szájállapot közötti összefüggés az eszköz formai validitását bizonyítja. Az érzékenység megfelelő volt az OHIP-H14-nél, ahol az átlag OHIP érték a kezelés hatására 10,9-ről 6,6-ra változott (a különbség statisztikailag szignifikáns), azonban az OHIP-H5-nél nem, mert az átlagérték változása nem volt szignifikáns. Az elfogadható megbízhatóságot a csoporton belüli korrelációs együttható (ICC) 0,87/0,86 (ismételt teszt megbízhatóság) és a belső konzisztenciát mutató 0,88-0,66 közötti Cronbach-alfa értéke támasztja alá. Megállapítható, hogy az OHIP-H14 a megfelelő elkülönítő és értékelő pszichometriás tulajdonságai miatt alkalmas a szájegészség által meghatározott életminőség keresztmetszeti és longitudinális vizsgálataira. Az OHIP-H5 kisebb érzékenységet mutatott.